Az újszülött placentáját megvizsgálva meg lehet tudni, hogy fennáll-e a lehetősége az autizmus kialakulásának vagy sem – egy vadonatúj kutatás szenzációs dologra mutatott rá.

A New Haven-i és a Californiai Egyetem kutatói rájöttek, hogy már a születés után percekben meg lehet tudni, hogy a rizikócsoportba tartozik-e a baba az autizmus kialakulásának szempontjából vagy sem.

Becslések szerint 100-ból egy brit autista, Amerikában még rosszabb a helyzet: 50-ből 1 gyerekre mondják ki, hogy beteg. Az autizmussal az a baj, hogy nem ritkán 4 vagy annál is több éves korban kerül sor a diagnosztizálásra: addigra állnak össze a furcsaságok egy egésszé, a betegséggé. Hiszen az autizmusra leginkább viselkedési dolgokból lehet következtetni, aztán jönnek a vizsgálatok és a terápia – sokkal jobb lenne, ha már újszülött kortól kezdve lehetne alkalmazni a megfelelő gyógymódot, hiszen a csecsemő agya sokkal jobban reagál, sokkal nagyobb eredményeket lehet elérni mint később. Ezáltal elvész annak lehetősége, hogy akkor avatkozzunk be az agy fejlődésébe, amikor ez még lehetséges volna. Ez minden betegségre igaz, de az autizmusnál eddig erre nem volt lehetőség.

A kutatók most rájöttek, hogy melyek a kulcs jelek: a placenta abnormális nagyságú sejtjei, ráncai, behúzódásai arra utalnak, hogy később autizmus alakulhat kis. Az orvoscsapat 117 olyan gyerek méhlepényét vizsgálta meg, akiknek a családjában előfordult autizmus – a szülők egy vagy két korábbi gyereke autista volt. Ezeket a placentákat összehasonlították 100 nem rizikócsoportba tartozó gyerek méhlepényével. Azt találták, hogy azoknál a placentáknál, melyek a magasabb rizikófaktorú csoportba tartoznak, akár tizenöt ránc és behúzódás is volt, míg a kontroll-méhlepényeken mindössze maximum kettő.  A kutatók szerint az a placenta, amin több mint négy behúzódás van, 97 %-ra növeli annak esélyét, hogy a gyerek autista lesz. Így, genetikai vizsgálat nélkül, már az első perctől a gyerekek megfelelő kezelést kaphatnak – ami nagyban növeli annak sikerességét. Egészen mostanáig csak a felmenőket, a családi genetikai betegségeit lehetett vizsgálni, ha arra keresték a választ, hogy mekkora az esélye a gyerek betegségének, most hatalmas előrelépés történt az autizmus korai felismerésében.

Ha a szülész-nőgyógyász szakorvos szerint a terhesség alacsony kockázatú, akkor a várandós, ha úgy dönt, szakorvos helyett szülésznőhöz járhat 9 hónapig terhesgondozásra – áll a rendelettervezetben, mely elvileg szeptember 1-jén fog hatályba lépni. A rendelet azt is szabályozza, hogy a szülésznőnek milyen végzettséggel kell rendelkeznie: csak azok a szülésznők vállalhatnak terhesgondozást, akik felsőoktatási intézményben végeztek, továbbá valamelyik kórházban szülésznőként dolgoznak, vagy rendelkeznek a várandósgondozásra vonatkozó érvényes működési engedéllyel és felelősségbiztosítással.

A dolog menete a terv szerint az lenne, hogy a terhességre vonatkozó rizikóbesorolást a szülész-nőgyógyász szakorvos elvégzi, és ha a várandósság normális, akkor szülésznő is gondozásba veheti majd az anyát, követve a terhesgondozás szigorú protokolljait. Ha valami komplikáció lép fel a terhesség során, ami miatt magasabb rizikójúvá válik, akkor azonnal a szülész-nőgyógyászhoz kell őt irányítania a szülésznőnek, aki átveszi a gondozást.

Vincze Felícia, szülésznő, bába úgy véli ez egy újabb mérföldkő a magyar szülészeti gyakorlatban. „Nagyszerű lehetőség a szülésznők és kismamák számára is. Egyrészt egyszerűsítheti a családokra háruló adminisztrációs és egyéb terheket, másrészt lehetővé teszi a várandósággal kezdődő és gyermekágy végéig tartó teljes ellátás ugyanazon ellátó által történő kísérését.”

Több kórházi szülésznő már most is figyelemmel követi a kismamái eredményeit és állapotát a várandósságuk során. „Az én szolgáltatóm most is nyújt terhesgondozást párhuzamosan a hivatalos ellátással, így a mi esetünkben ez a lehetőség azt fogja jelenteni, hogy a kismamáknak nem kell majd az orvoshoz is járnia, elegendő lesz hozzánk, az általunk talált és mért eredmények hivatalosan is bejegyezhetők lesznek a kiskönyvbe.”

Felícia szerint biztos, hogy idővel sok kismama fogja ezt a megoldást választani. „Ez egy olyan lehetőség, amivel egy teljesen új ellátási forma nyílhat meg. Igény biztosan lesz rá, így meglesz a motivációja is a szülésznőknek, hogy vállalják ezt a feladatot. A következő lépés a szülésznők szülőszobai önállósága lenne, ami egyelőre Magyarországon egyetlen kórházban, a Jahn Ferencben adott. Ott ez már évek óta működik és jól működik.” Azok, akik otthon kívánnak szülni, egyértelmű lesz hogy ezt a fajta terhesgondozást fogják választani.

A jogász szemével

Bodrogi Bea, a Születésház Egyesület jogásza is azt szeretné, ha a szülés kísérése is a szülésznő lehetséges feladati közé kerülne, ezzel biztosítva a választás szabadságát a nők számára. Bea több más szervezettel együtt részt vesz a rendelet véleményezésében. Az egyesület elsősorban a várandós nők szemszögéből vizsgálta a rendelet tervezetet. Többek között azt javasolják, hogy a szülésznő kísérhessen egyedül szülést is, hogy amennyiben a nő szülésznőt választ, lehessen az egész terhesség-szülés-gyermekágy a szülésznő kezében. „Mi éppen ezt kifogásoljuk, hogy félmegoldás csak, ha a szülésznő terhességet igen, szülést pedig nem kísérhet alacsony kockázatú várandósság esetén. A rendelettervezet szerint a várandósság kísérését sem teljesen önállóan végzi a szülésznő majd, hiszen minden lényeges kérdésben továbbra is a szülész-nőgyógyász dönt. A várandósságra vonatkozó szakmai döntések meghozatala továbbra is a szülész-nőgyógyász szakorvos kezében marad. A szülész-nőgyógyász megállapítja a várandósságot, elvégzi a várandósság alacsony, valamint magas rizikó csoportba történő besorolását. A szülész-nőgyógyászok mellett, a szülésznők is rendelkezzenek önálló kompetenciával a várandósság megállapítása, a rizikócsoportba való sorolás, valamint a várandósság figyelemmel kíséréséhez szükséges vizsgálatok elvégzése tekintetében. Nem mellékesen a Magyar Államot egy 2005-ös EU szabály is erre kötelezi.” – mondja a jogász.

Vince Felícia, szülésznő szerint a szülésznői-bábai ellátásnak a személyes, bizalmi kapcsolat az alappillére – ez válhat még erősebbé a rendeletnek köszönhetően. „Ez biztosítja azt, hogy a szülésre és az utána következő időszakra is fel legyen készülve a kismama és az apa is. Ez elengedhetetlen a jó szülésélményhez. A szülésznők erre nagy hangsúlyt fektetnek, így a vizitek általában egy órát tartanak és nagy részben beszélgetésből állnak. A vizsgálatok és leletek áttekintése 10 perc alatt elvégezhető, ha minden rendben van.”

Az alacsony rizikójú várandóság és szülés esetén a kórházi szülésvezetés továbbra is a szülész-nőgyógyászok kizárólagos kompetenciája, „felségterülete” marad. A hazai gyakorlat szerint pedig ez további terhet és költséget ró a nőre, hiszen a kórházi szülést vezető orvost is előzetesen ki kell választani, azzal kapcsolatot kell építeni és tartani, nem mellékesen pedig fizetni a közismerten magas hálapénzt a szülésért. És ha már szóba került a pénz: a szülészorvosok valószínűleg nem fogják egykönnyen kiengedni a kezük közül teljesen a gyeplőt. A havi 10-15-20 ezer fix a terhesgondozásért és a szülés levezetéséért kapott boríték olyan tényezők, melyekről nem fognak könnyen lemondani.

Bodrogi Bea szerint kétségtelen, hogy a szülésznők által végzett terhesgondozás egy lépés előre, hiszen korlátozott mértékben a szülésznők is kísérhetnek várandósságot, de egyelőre a rendelet ebben a formában nem tökéletes és ellentétes az uniós szabályokkal.

Tavaly július 1-jén lépett hatályba az új Munka Törvénykönyve, mely szerint átalakultak a várandós nőket és a kismamákat érintő ,,védelmi szabályok”. Nézzük át a legfontosabb kérdéseket, melyek minden dolgozó kismamát érdekelnek:

– Van-e felmondási védelem a várandósok és kisgyerekesek esetében?

Az új Mt. rögzíti, hogy a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
a) a várandósság,
b) a szülési szabadság,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap
tartama alatt.

További újonnan életbe lépett fontos szabály, hogy az előző felsorolás a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Azaz hiába mondom akkor a főnöknek, hogy de hát én terhes vagyok, amikor az elbocsátó üzenetet adja át: kötelességem a magánéletem eme bugyraiba azonnal beavatni. Ami valljuk be, hogy a terhességnél még talán elmegy (bár a 12. hét előtt a nagyszülő sem tudja sok helyen, így a főnök viszont igen), de lombik-programról végképp nem öröm beszámolni a felettesnek. De kötelező megtenni, különben ugrott a védettség.

– Kötelező-e a munkáltatónak részmunkaidős foglalkoztatást lehetővée tenni, ha a kismama úgy akarja?

Az új Mt. szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Ez egy jelentős és roppant gyakorlatias újítás a régi Mt.-hez képest. Ezen munkáltatói kötelezettség a gyermek legfeljebb hároméves koráig áll fenn, természetesen a szerződő felek – közös megegyezéssel – ennél hosszabb időtartamra is módosíthatják a munkaszerződést. Eltérhet továbbá a munkáltató és a kismama attól a rendelkezéstől is, miszerint a részmunkaidő mértéke csak a törvényes munkaidő fele részére határozható meg. Azaz a törvény nem rögzít 6 órás munkaviszonyt: vagy 8 vagy 4 órában folytathatja a munkát. Nem értem a 6 óra miért nem került bele, hiszen a bölcsik, ovik nyitva tartásának fényében ez a legideálisabb foglalkoztatottsági forma. Na de örüljünk a 4 órás lehetőségnek.

– Jár-e pótszabadság a kismamának?

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság jár, mindkét szülőnek.

– Elrendelhető-e éjszakai munka vagy rendkívüli munkavégzés a kismamának?

A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig
a) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,
b) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
c) rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,
d) éjszakai munka nem rendelhető el.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke hároméves korától négyéves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét – kivételes eseteket, például: baleset, elemi csapás, súlyos kár, stb. kivéve – csak hozzájárulásával rendelhető el.

Párom és Én már a kapcsolatunk elején sem zárkóztunk el a gyermekvállalástól. Nagyon sokat vártunk, a hosszú esztendők alatt sokmindent kipróbáltunk, jártunk orvoshoz, szedtünk méregdrága gyógyszereket, de csak az elkeseredettség erősödött bennünk hónapról-hónapra. Aztán 7 gyötrelmes év után belevágtunk a lombik programba. Az esélytelenek nyugalmával. Senki, még az orvos sem hitt benne, hogy nekem sikerül mesterséges megtermékenyítéssel teherbe esnem. Nálam hormongondok, férjemnél pedig spermagondok voltak, ő papíron meddő. De belevágtunk, azzal a tudattal, hogy ha meg sem próbáljuk, később bánni fogjuk. 2011. április közepén kezdődött a stimuláció, május 9-én már meg is volt a tüszők leszívása, a darabszám meglepte a doktort, 43 alkalmas petesejtem lett. Május 12-én 2 embriót ültettek be nekem és később megtudtuk, mindkettő megtapadt. Terhességem elején kétszer volt pecsételő vérzésem, illetve küzdöttem a hiperstimuláció okozta kellemetlenségekkel, de ezeket leszámítva nagyon jó úton haladtam előre. 

Tovább a folytatáshoz →

A speciális nevelést igénylő gyerekek születése legtöbbször derült égből villámcsapásként éri a szülőket. Pszichológus és egy édesanya mesélnek róla, mi lendítheti át a kezdeti kétségbeesés okozta családi válságon, a gyermek iránti haragon az ilyen helyzetbe került szülőket.
Tovább a folytatáshoz →

Nagyon nehezen írtam meg ezt a posztot. Facebookos kommentben egy apa leírta egy fél mondatban, hogy nem tudja a sérült fiát megfelelő iskolában elhelyezni, bentlakásosba meg nem akarja, ezért gyámságba akarják venni. Egy anya azt írta, hogy havi 100 000 Ft büntetést szabott ki rá a jegyző, mert nem hajlandó a (szintén sérült) gyerekét a szakértői bizottság által kijelölt intézménybe adni – ahol a szeme láttára ütött meg a gondozó egy gyereket.
Tovább a folytatáshoz →

Gyöngyi negyvenéves. 14 hónapja folyamatosan kórházban van alig kétéves kisfiával, Botonddal, aki féléves kora óta intenzíven fekszik egy különös és nagyon ritka elváltozással, amelyet gyógyítani ebben az életkorban – az erek finom átmérője miatt – lehetetlen. Vagy kinövi, vagy meghal. Ám addig is minden perc küzdelem a létért.
Tovább a folytatáshoz →