Hazánkban egyenetlen területi megoszlással és csupán kevés intézményben, eltérő színvonalú szakmai, illetve infrastrukturális feltételek mellett segítik a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek fejlesztését. A változó jogszabályi környezet, a sérült gyermekeket nevelő családok jelenlegi, jövőbeli lehetőségei, az őket segítő civil szervezetek tapasztalatai konferencia keretében kerülnek bemutatásra Hódmezővásárhelyen 2011. szeptember 16-án, a városban működő Csodaház Foglalkoztató Központ és Fejlesztő Iskola 5 éves fennállásának alkalmából. Tovább a folytatáshoz →
Ügyvéd segítsége nélkül beperli az államot az az ópusztaszeri házaspár, amelyik nem hajlandó beoltatni tizenhárom hónapos kislányát, írja a Délmagyarország.
A szülők precedenst akarnak teremteni, egyúttal azt szeretnék elérni: ne érhesse a gyereket hátrányos megkülönböztetés amiatt, hogy egyetlen kötelező védőoltást sem kap meg. Tovább a folytatáshoz →
Több száz olyan gyerek él Magyarországon, akik nem indulnak szeptember 1-jén iskolába. Nem rajtuk múlik, hogy otthon maradnak. A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek tankötelesek, tavaly óta joguk is van iskolába járni, csak éppen az iskoláknak nem kötelező felvenni őket. Esélyeik jórészt a szerencsén múlnak, azon, hogy hova születtek és akad-e a közelben őket is befogadó iskola. Tovább a folytatáshoz →
Negyvenezerről 25 ezer forintra csökkentette a speciális nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó intézmények támogatását a főváros még nyár elején. Akkor felkérték Tarlós István főpolgármestert, hogy találjon megoldást a pénz újbóli megemelésére, de egy nappal a tanév kezdete előtt ez még nem sikerült, bár állítólag dolgoznak a megoldáson. Több, problémás gyerekekkel is foglalkozó iskola igazgatója szerint bizonytalan a jövőjük. Tovább a folytatáshoz →
A fővárosi önkormányzat szerdán tárgyalja a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók támogatási összegének csökkentését javasló előterjesztést. Az autista, magatartászavaros, testi, érzékszervi fogyatékos gyerekek neveléséhez eddig fejenként havi 40 ezer forinttal járult hozzá Budapest költségvetése, ha elfogadják a javaslatot, felére csökken az összeg. A szolgáltatást végző intézmények azt állítják, ha jön a megszorítás, bezárhatják a kapukat.
Magyarországon fogyatékos emberek ezrei élnek tömegintézményekben elzárva a társadalomtól, sokszor embertelen körülmények között. A TASZ dokumentumfilmje bemutatja a helyzetüket, és azt is, hogyan élhetnének köztünk emberhez méltó életet. A film az Indexen debütál.
Az értelmi fogyatékossággal, halmozott fogyatékossággal vagy autizmussal élő emberek családjainak többsége a létminimum alatt, ijesztő szegénységben él. Legalább százezer emberről és családjaikról van szó. Sokuk életfeltételei csak akkor javulhatnak, ha intézetbe adják fogyatékos gyermeküket. A filmben családok és fogyatékos emberek mesélnek nélkülözésről, elszigeteltségről, az intézetek sokszor embertelen világáról.
Magyarország 1998-ban fogadta meg, majd nemzetközi egyezményben is megerősítette, hogy az 50-200 embert összezsúfoló nagy létszámú tömegintézményeket lebontja, és helyettük közösségben lévő, normális emberi életet biztosító lakhatási szolgáltatásokat hoz létre. Ennek ellenére ma is legalább 15 ezren élnek mintegy 150 ilyen intézményben, többnyire megalázó körülmények között, lakóhelyüktől messze, elzárva a világtól.
Pedig léteznek hazánkban is jó megoldások, amelyek nem drágábbak az intézeteknél. Ezek vagy kiscsoportos, alternatív lakhatási szolgáltatást – például egy tízfős családi házban működő lakóotthont – vagy pedig a fogyatékos személynek, saját lakásában való segítségnyújtást jelentenek. Az ilyen szolgáltatások alig-alig hozzáférhetők Magyarországon, ezeket főként civil szervezetek működtetik. A hazai szociálpolitika a rendszerváltás óta vállalásaival szemben a tömegintézmények renoválására és újjáépítésére fordította a legtöbb pénzt, nem véletlenül: ezek a tömegintézmények számos munkahelyet és fejlesztési pénzt jelentenek egy-egy elmaradott térségnek – mindezt a fogyatékkal élők kárára.
A Társaság a Szabadságjogokért 2007 óta készít rendszeresen emberi jogi kisfilmeket. A Láthatatlanok c. filmet Verdes Tamás és Takács István Gábor készítette. A TASZ munkatársai nem képzett filmesek, hanem jogvédő aktivisták, akik nagyrészt autodidakta módon tanulták meg a filmkészítés alapjait. A filmek célja a tényfeltárás és dokumentálás mellett a hazai és nemzetközi emberi jogi helyzet aktív befolyásolása.
A TASZ filmes programjának indulása óta több mint 200 videó készült, amelyek drogpolitikával, a hazai roma közösség helyzetével, betegjogokkal, politikai szabadságjogokkal, információszabadsággal és a véleménynyilvánítás szabadságával foglalkoznak. A TASZ 2010 óta rendszeresen foglalkozik a fogyatékossággal élő személyek helyzetével. Az összes TASZ film megtekinthető és letölthető a szervezet honlapján.
(Ez a szöveg az Indexen 2010.05.27-én megjelent cikk szövegének másolata)
Egérkísérletekben már korábban bemutatták a forradalmian új technikát, amellyel működőképes agysejteket lehet létrehozni a páciens saját, más típusú sejtjeiből. Tovább a folytatáshoz →
Menteni a menthetőt: a társadalom érdeke lenne a fogyatékos gyermekek gondozása Folyamatosan emelkedik a fogyatékkal élő emberek aránya a társadalmon belül. Míg a XX. század második felében a lakosság három, három és fél százalékát érintette valamiféle fogyatékosság, addig a legutóbbi népszámláláson már több mint öt és fél százalékosnak mérték ezt az arányt. Persze fogyatékosság és fogyatékosság között életeket meghatározó különbség lehet, egy biztos: évente ötezer olyan gyermek születik, akinek korai fejlesztésre van szüksége. A szüleiknek pedig szembe kell nézniük azzal, hogy a “sima” gyereknevelésen kívül további feladatot kaptak, amelyet – így vagy úgy meg kell oldaniuk. inden úgy volt, ahogy a születésnapos óhajtotta.
A középkorú agy az elszenvedett stresszhatások miatt válik kevésbé rugalmassá – állapították meg patkánykísérleteik alapján amerikai kutatók.
A Journal of Neuroscience című szakfolyóiratban kedden közzétett tanulmányhoz patkányok tanulási képességeit és agyát vizsgálták meg a Mount Sinai Orvosi Egyetem kutatói. A kiállt stressz miatt az állatok agyának tanulásért felelős egyik területén az idegsejtek képlékenysége, az új kapcsolódások létrehozásának képessége csökkent. A megállapítás magyarázatot adhat arra, hogy miért hanyatlanak szellemileg egyesek nagyobb ütemben, mint mások. Tovább a folytatáshoz →