Ha a szülész-nőgyógyász szakorvos szerint a terhesség alacsony kockázatú, akkor a várandós, ha úgy dönt, szakorvos helyett szülésznőhöz járhat 9 hónapig terhesgondozásra – áll a rendelettervezetben, mely elvileg szeptember 1-jén fog hatályba lépni. A rendelet azt is szabályozza, hogy a szülésznőnek milyen végzettséggel kell rendelkeznie: csak azok a szülésznők vállalhatnak terhesgondozást, akik felsőoktatási intézményben végeztek, továbbá valamelyik kórházban szülésznőként dolgoznak, vagy rendelkeznek a várandósgondozásra vonatkozó érvényes működési engedéllyel és felelősségbiztosítással.
A dolog menete a terv szerint az lenne, hogy a terhességre vonatkozó rizikóbesorolást a szülész-nőgyógyász szakorvos elvégzi, és ha a várandósság normális, akkor szülésznő is gondozásba veheti majd az anyát, követve a terhesgondozás szigorú protokolljait. Ha valami komplikáció lép fel a terhesség során, ami miatt magasabb rizikójúvá válik, akkor azonnal a szülész-nőgyógyászhoz kell őt irányítania a szülésznőnek, aki átveszi a gondozást.
Vincze Felícia, szülésznő, bába úgy véli ez egy újabb mérföldkő a magyar szülészeti gyakorlatban. „Nagyszerű lehetőség a szülésznők és kismamák számára is. Egyrészt egyszerűsítheti a családokra háruló adminisztrációs és egyéb terheket, másrészt lehetővé teszi a várandósággal kezdődő és gyermekágy végéig tartó teljes ellátás ugyanazon ellátó által történő kísérését.”
Több kórházi szülésznő már most is figyelemmel követi a kismamái eredményeit és állapotát a várandósságuk során. „Az én szolgáltatóm most is nyújt terhesgondozást párhuzamosan a hivatalos ellátással, így a mi esetünkben ez a lehetőség azt fogja jelenteni, hogy a kismamáknak nem kell majd az orvoshoz is járnia, elegendő lesz hozzánk, az általunk talált és mért eredmények hivatalosan is bejegyezhetők lesznek a kiskönyvbe.”
Felícia szerint biztos, hogy idővel sok kismama fogja ezt a megoldást választani. „Ez egy olyan lehetőség, amivel egy teljesen új ellátási forma nyílhat meg. Igény biztosan lesz rá, így meglesz a motivációja is a szülésznőknek, hogy vállalják ezt a feladatot. A következő lépés a szülésznők szülőszobai önállósága lenne, ami egyelőre Magyarországon egyetlen kórházban, a Jahn Ferencben adott. Ott ez már évek óta működik és jól működik.” Azok, akik otthon kívánnak szülni, egyértelmű lesz hogy ezt a fajta terhesgondozást fogják választani.
A jogász szemével
Bodrogi Bea, a Születésház Egyesület jogásza is azt szeretné, ha a szülés kísérése is a szülésznő lehetséges feladati közé kerülne, ezzel biztosítva a választás szabadságát a nők számára. Bea több más szervezettel együtt részt vesz a rendelet véleményezésében. Az egyesület elsősorban a várandós nők szemszögéből vizsgálta a rendelet tervezetet. Többek között azt javasolják, hogy a szülésznő kísérhessen egyedül szülést is, hogy amennyiben a nő szülésznőt választ, lehessen az egész terhesség-szülés-gyermekágy a szülésznő kezében. „Mi éppen ezt kifogásoljuk, hogy félmegoldás csak, ha a szülésznő terhességet igen, szülést pedig nem kísérhet alacsony kockázatú várandósság esetén. A rendelettervezet szerint a várandósság kísérését sem teljesen önállóan végzi a szülésznő majd, hiszen minden lényeges kérdésben továbbra is a szülész-nőgyógyász dönt. A várandósságra vonatkozó szakmai döntések meghozatala továbbra is a szülész-nőgyógyász szakorvos kezében marad. A szülész-nőgyógyász megállapítja a várandósságot, elvégzi a várandósság alacsony, valamint magas rizikó csoportba történő besorolását. A szülész-nőgyógyászok mellett, a szülésznők is rendelkezzenek önálló kompetenciával a várandósság megállapítása, a rizikócsoportba való sorolás, valamint a várandósság figyelemmel kíséréséhez szükséges vizsgálatok elvégzése tekintetében. Nem mellékesen a Magyar Államot egy 2005-ös EU szabály is erre kötelezi.” – mondja a jogász.
Vince Felícia, szülésznő szerint a szülésznői-bábai ellátásnak a személyes, bizalmi kapcsolat az alappillére – ez válhat még erősebbé a rendeletnek köszönhetően. „Ez biztosítja azt, hogy a szülésre és az utána következő időszakra is fel legyen készülve a kismama és az apa is. Ez elengedhetetlen a jó szülésélményhez. A szülésznők erre nagy hangsúlyt fektetnek, így a vizitek általában egy órát tartanak és nagy részben beszélgetésből állnak. A vizsgálatok és leletek áttekintése 10 perc alatt elvégezhető, ha minden rendben van.”
Az alacsony rizikójú várandóság és szülés esetén a kórházi szülésvezetés továbbra is a szülész-nőgyógyászok kizárólagos kompetenciája, „felségterülete” marad. A hazai gyakorlat szerint pedig ez további terhet és költséget ró a nőre, hiszen a kórházi szülést vezető orvost is előzetesen ki kell választani, azzal kapcsolatot kell építeni és tartani, nem mellékesen pedig fizetni a közismerten magas hálapénzt a szülésért. És ha már szóba került a pénz: a szülészorvosok valószínűleg nem fogják egykönnyen kiengedni a kezük közül teljesen a gyeplőt. A havi 10-15-20 ezer fix a terhesgondozásért és a szülés levezetéséért kapott boríték olyan tényezők, melyekről nem fognak könnyen lemondani.
Bodrogi Bea szerint kétségtelen, hogy a szülésznők által végzett terhesgondozás egy lépés előre, hiszen korlátozott mértékben a szülésznők is kísérhetnek várandósságot, de egyelőre a rendelet ebben a formában nem tökéletes és ellentétes az uniós szabályokkal.